2013. október 9., szerda

42.fejezet ♥♥ 1/1.

Másnapra reggelre teljesen el volt fáradva a szemem a sok olvasástól , de megérte! :) Irtó jó történeteket olvastam amik rögzültek is a fejemben. Egész reggel anyának , Mandynek és Beninek az egyik történetet meséltem amit nagy figyelemmel hallgatott anya viszont a többiek nem nagyon. De legalább meséltem valakinek. Aztán mikor indulnunk kellett a suliba olyan pulcsit tettem a táskámba amit össze koszolhatok mivel ma takarítani fogok. De még jó hogy nem egyedül. Séta közben Mandy-t fölvette Rajmund és engem is elakart vinni , de mondtam neki hogy most nem viszont Beni is velük ment szóval egyedül maradtam. Azt vártam hogy jöjjön Dorián , vagy valaki csak ne egyedül keljen sétálnom. De senki nem jött. Pedig általában az szokott velem történni hogy valaki mindig oda jön hozzám majd együtt megyünk tovább a suliig. De ma másképp volt. Aztán mikor oda értem a suliba valaki megdobott csokival. Gondolhattam volna hogy a büfés néni az. :) Aztán bocsánatot kért én meg megköszöntem és mentem az osztályomba. Mikor bementem nagyon rám jött a köhögés roham. Annyira kellett köhögnöm hogy már zsepit tartottam a szám elé és bele könnyeztem. Nem tudom mi történt velem.
* Rebi mi bajod van? Jól vagy?-kérdezte Zsanett (az egyik kedves osztálytársam)
* Persze jól vagyok (köhögés)!-mondtam...
* Hát nem úgy hallom! Adjad torokfájásra gyógyszert?-kérdezte Zsani
* Ahha köszi!-mondtam fogva a torkom majd át adta a gyógyszert. Strepsils! :)
* Na jobb?-kérdezte
* Hát még nem érzem! :)-mondtam majd
* Majd hatni fog ne aggódj!-mosolygott rám majd vissza ült a helyére. Aztán mindenki bevonult az osztályba köztük az én 3 jó barátnőm is. Amina fülhalhatóval vonul be , Vanda valami izgit olvas , Odett meg ellenőrzi a táskájába a cuccokat hogy minden itt van-e. amit persze viszonoztunk.
* Sziasztok!-köszöntem reketten
* Szia! Ó-Ó....otthon hagytam a fizika könyvem!-mondta Odett
* Ajj...-mondtam majd oda fordultam Vandához aki még mindig nem tette le azt a könyvet. * Mi izgit olvasol?-kérdeztem
* Szent Johanna Gimi!-mondja és közben rám se néz.
* Jah!-válaszoltam. Aztán párperc múlva becsengettek fizikára és Odett oda ment a tanárhoz és bejelentette hogy nem hozta el a könyvét. Büntiből ő felelt. :/ Kettest kapott a feleletre a segítségemmel Vandával. Mikor vissza jött kicsit biztatni kezdtem.
*Legalább meg lett kettes!-mondtam súgva
* Jah a segítségetekkel Vandával amit persze köszönök!-mondta majd egy kis mosolyt kaptunk tőle amit persze viszonoztunk. Órák után megyek a szekrényem fele mikor észre vettem hogy jön felém Rajmund és csapata. Gyors kinyitottam a szekrényem hogy ne vegyen észre. De sajnos arra nem gondoltam hogy a szekrényemre van írva a nevem...
* Szia..Rentai Rebeka!-olvasta a szekrényem
* Mit akarsz Rajmund?-kérdeztem unottan
* Na , miért vagy velem ilyen....bunkó? Nem tetszik hogy a húgoddal járok? Már hozzá szokhatnál!-mondta mosolyogva
* Egyáltalán nem zavar hogy vele jársz csak annyit kérek...NE MERD MEGBÁNTANI!-mondtam majd próbáltam elmenni , de nem sikerült mert vissza rántott
* És ha megteszem? Mit fogsz tenni?-érintette össze a fejünket amitől kicsit hányingerem volt és félelem is volt bennem egyben. Majd szerencsére becsengettek és elengedett. Én kicsit zavarban voltam és úgy is mentem be az osztályba.
* Minden rendben?-kérdezte Odett
* Ahha persze! Mind oké!-mondtam erőltetett mosollyal. Az órán jelmezekről beszéltünk. Mindenkinek volt saját ötlete hogy ő mi lesz majd , de mikor Vanda bemutatta ötleteit mindenki a padon hagyta ötletét és Vandához siettek. Még az ofő is. Mondtam hogy a Hófehérke le van stoppolva , de úgy mondtam hogy Linett ne hallja. Bár ő nem is jött oda Vandához és hozzám. Még szerencse. Csak távolabbról nézte az ötleteket. Aztán kicsengettek és mindenki elment a padunktól csak a tanárnő nem. Ő még nézegette a csodás jelmezeket.

                                  *~ Vanda szemszöge ~*

Vajon tetszik a tanárnőnek az ötletek vagy csak azért van itt és nézegeti a jelmezeket hogy valami kritikát mondjon mert pikkel rám. Fogalmam sincs... Jól esett hogy az osztálytársaim így ide jöttek hozzánk és megnézték az ötleteket és látszólag tetszett is nekik.

* Meg kell hogy mondjam....zseniálisak az ötleteid!-mondta a tanárnő
* Köszönöm!-mondta Vanda kicsit megkönnyebbülten
* Hogy találtad ki?-kérdezte (elveszi a szünetünket)
* Csak úgy...beugrottak...!-mosolygott
* Jól van...nagyon szépek!-mondta majd elment. Tényleg zseniálisak! :) A szünet után következett a matekóra. :( Gyűlölöm!!!! Mindig is gyűlöltem! Mindig 2-3-as voltam. Aztán mikor már javában tartott a matek óra és én az ablak fele néztem meglátom Doriánt. Tényleg őt látom? Vagy csak azért képzelem oda mert hiányzik? Fogalmam sincs , de jó volt látni. Még ha nem is igazából. De szerencsére tényleg ott volt és nem lettem elmebeteg. Rám mosolygott és aztán rám mutatott és aztán az udvarra. Gondolom azt akarja hogy majd szünetbe mennyek ki. Csak bólogattam amit megértett és elment az ablakból.
* Ki volt az?-kérdezte Vanda
* Majd szünetbe elmondom!-mondtam és csak mosolyogtam. Pár feladatot csináltunk és szerencsére értettem amit csináltunk (matek) ezért úgy gondoltam ki megyek "wc-re" persze Doriánhoz mert már nem bírom ki a szünetig. Kikéretőztem és nem engedett ki. El kezdett nekem ecsetelni arról hogy ki kell bírnom már mert már 8.-ba sem mehettünk ki csak ha komoly vese problémád van. -.-!! Na jó akkor kénytelen leszek bent maradni. A szünetben rohantam ki az osztályból ahogy csak tudtam.! Mindent ott hagyva a földön mikor leestek a rohanásom miatt. Kint a folyosón pár gyereknek neki is mentem. Nem baj az!! :) XDD! Csak az a szerencse hogy tanárnak nem mentem neki. Mikor kiértem a nyakába ugrottam és megpusziltam a nyakát. Ő meg csak pörgetett ott a járda szélén. Majdnem leestünk , de nem baj! :)
* Miért jöttél ide?-lihegek össze-vissza :)
* Csak azért hogy megmondjam: SZERETLEK!! ♥ (hát nem cuki???)
* Komolyan?? Ezt nem is tudtam! :)-mosolyodok el
* Na és te nem?-néz érthetetlenül fölhúzva az egyik szemöldökét
* Én? Hát...nem tudom....-húzom az idegeit * Neem!-mosolyodok el erre meglátom azt a kérdő arcát és egyben ijedt arcát is. Tehát most már érzem hogy szeret.
* Tényleg nem?-kérdi
* Nem! IMÁDLAK!-mondtam majd adtam egy pusziit a szájára! (csak puszit!!) :)
* Akkor jó!-mondta Dorián és átkarolta a derekam és közben hátra az udvarra nézegetett. Megnéztem mit néz. 5 lány volt ott akik csak mosolyogtak Doriánra és Dorián is vissza rájuk. Csak úgy kacsingattak rá.....Tudom hogy nagyon de nagyon helyes , de ő az egyéééém!! Csak az enyém! Én is ugyanakkor szeretettem bele mikor ő belém. Szóval...még jó hogy szerelemből szeretem és féltékenykedek is ez miatt. Mikor megláttam hogy vissza mosolyog rájuk és biccent egyet nekik majd a lányok elkezdenek olvadozni rácsapok.
* Dorián!!-kiálltok rá és egyben a vállára csapok mert csak odáig érek föl neki....
* Igen? Mi a baj?-nézett le rám
* Na szerinted mi?-mutattam a lányokra akik még mindig minket néztek. Szerencsére 20 perces volt ez a szünet. ( ♥ )
* Jah , hogy ők?!-mosolyog rájuk * Nem tehetek róla hogy helyes vagyok!-mosolyog , erre nekem is kell. Imádom az egóját! Na jó...kezdek kicsit "nyálas" lenni....Mikor becsengettek a lányok lassan befele indulnak a suliba és közben Doriánt nézik. Rám meg úgy néznek mintha csak azt várnák hogy engedjem el Doriánt és mennyek be hogy megverjenek úgy hogy abba bele haljak. Nem akarok meghalni!
* Na...menned kell!-engedett el Dorián
* De nem akarok meghalni!!-mondom hozzá bújva. Nem érdekelve hogy becsengettek és rajz lesz.
* Miért halnál meg?-kérdezte
* Nézz az ajtóba és megtudod!
* Ajj ne hülyéskedj! Nem fognak megölni! Na menj mert igazolatlant kapsz! Itt leszek míg be nem mész!-mondta mosolyogva. Kicsit megnyugodtam....
* Jó! Sziia!-intettem neki és bementem az ajtón és csak Doriánt néztem az ablakból. Amikor láttam hogy nincsenek ott az ajtóban felbátorodva mentem az osztályhoz. Egyszer csak eltűnt Dorián és megjelentek a lányok. Nem szóltak semmit csak néztek mérgesen. Próbáltam kicsit sietni mert már biztos bejött a tanár.
* Hogy tudtad megszerezni?-kérdezte valamelyik...
* Nem lehetne hogy ezt szünetbe beszéljük meg?-fordultam meg lassan
* Dehogynem!-nézett rám mérgesen majd elhaladt mellettem. Én is utána mentem az osztályba. Még szerencsére nem volt bent a tanár ezért mindenki hangoskodott és beszélgetett. Az én jó barátnőim is.
* Te meg hol voltál eddig?-kérdezte Odett
* Kint volt Dorián az udvaron és hozzá mentem!-mondta halkan nehogy valaki meg hallja...
* Vagy úgy...!-mondta Odett és előre fordult
* Ki az a Dorián?-kérdezte mellettem Vanda
* A barátom!-mondtam mosolyogva
* Nekem meg csak most mondod el?
* Bocsi....-álmodoztam
* Én is tudni akarom miről beszéltek!-fordult felénk Amina
* Majd szünetbe!-legyintett neki Vanda. Aztán bejött a tanárnő. Rajz... szeretem , de nem a kedvencem.
* Szép napot diákok!-köszönt * Ma...lerajzoljátok azt, hogy mi az ami fontos nektek! Lehet az tárgy is és egy személy is! Te itt elől-mutatott Meg-re * Oszd ki ezeket a lapokat! Jó munkát diákok!-ült le a tanárnő. Hát először az jutott eszembe hogy Doriánt rajzolom le , de inkább még sem. Pedig ő is egy fontos személy az életemben. Ezért inkább lerajzoltam a telefonomat és az ő telefonját azért mert azon szoktunk a legtöbbször beszélgetni (sms, beszéd).

Ez az enyém:

Ez pedig Doriáné:

Szóval...valahogy így rajzoltam le.




                                                     * Otthon *

Vacsora időben anyának segítettem a kajákat kihordani az asztalra. Közben kérdezgetett hogy mi volt a suliban. Majdnem elmondtam neki hogy Dorián ott volt és vele voltam az egyik szünetben és majdnem elkéstem az óráról vagyis hát el is késtem csak szerencsére nem volt bent a tanárnő , de szerencsére nem csúszott ki a számon mert akkor...hát...már nem lenne laptopom és telefonom. Mikor leültünk az asztalhoz és mindenki ott volt még Mandy is Rajmund nélkül ez így tökéletes estének ígérkezett. De nem tartott sokáig! Szerencsére most nem Rajmund jött hanem Beninek a barátai. Nem értem miért engedi ilyenkor át a gyerekeket az anyjuk. Na de mindegy. Mikor befejeztük a vacsit össze pakoltam és fölmentem a szobámba hogy megszabaduljak anya folytonos kérdéseitől. Lezuhanyoztam majd elpakoltam holnapra és bebújtam az ágyamba olvasni. Kicsit ijesztő volt az a könyv. Amúgy is félő vagyok (nagyon!!) de még akkor ilyeneket is olvasok.... nem tudtam egyszerűen lerakni. Izgis volt. Aztán hirtelen benyit anya.
* Szia kicsim!
* Szia anya!-köszönök olvasva
* Fölhoztam neked a kakaódat amit ott lent hagytál és hoztam vizet is hátha megszomjaznál este.-mosolygott rám anya.
* Köszönöm anya!-mosolyogtam vissza. Majd kiment a szobámból én meg leraktam a könyvet és elaludtam.