A hét nehéz napjainak vége ezen a héten mert péntek van. :) Nagyon szeretem a pénteki napokat. Különösen ma. Reggel felébredtem (jó álmosan) és reggeliztem a húgommal mert az öcsémet előbb bevitte anya a suliba mert edzése volt reggel 7-kor. Úgyhogy csak mi ketten reggeliztünk az én zseniális pirítósomat ettük. Kialakult egy kis párbeszéd:
*Jó reggelt neked is húgi!-köszöntem álmosan
*Jah! Neked is!-mondta ásítva
Azután pedig megettük és felmentem a szobámba és előszedtem az ágyamra a ruháimat. Jött egy hívás Amitól. Felvettem amint a ruháimat tartottam elém:
*Igen Ami mondjad!-álltam a tükör elé
* Jajj te!! Ma lesz egy állati jó buli! El kell jönnöd! Miattam hozhatod az Odettet is!-mondta nevetve
* Nem hiszem hogy megyek mert megyek az Odettékhez és ott is alszok 2 napot!-mondtam várva a válaszát
* Hát jó! Akkor szia!-mondta és letette
Hát ez van. Na felvettem valami csinit és mentem lefele a lépcsőn. Lent anya bepakolta a kocsiba a táskánkat és beszálltunk. A suliba menet a járdákat néztem és a házakat. Amint nézek egy járda felé meg látom a Dávidot amint egy szórólapot függeszt fel a fákra. Az volt írva a lapokra hogy: " BULI LESZ A LEGKÖZELEBBI KULTÚRHÁZBAN!! GYERTEK EL! MA! :) Majdnem elájultam mikor megláttam. Olyan jó volt. :) Végre láttam!! Aztán anya hátra szólt:
*Kit nézel olyan nagyon??-nézett rám anya a vissza pillantóból
* Áh senkit!-mondtam de azért még egyszer rá néztem a Dávidra <3
*Ahham , azt a fút mi?-kérdezte anya és rám kacsintott
* Nem anya! Menjünk már kérlek!-sietettem
* Rendben van!-mondta anya és kicsit nyomott a gázon. Meg fontoltam a döntésem. Még is csak elmegyek abba a buliba ma este. Oda értünk a suliba és mentem az osztályomba. Sajnos nem vittem el a könyvem így nem is tudtam olvasni. Aztán elkezdődött az első óra. Ami föci volt (az egyik kedvenc tantárgyam) és mikor engem szólított a tanbá hogy mondjam a megoldást akkor meg csörrent a telóm és a Vanda is észre vette mivel mellettem ül. Ekkor mondja Vanda halkan:
*Majd én mondom helyetted a választ! Te csak nézd meg ki volt az!-mondta mosolyogva
*Kösziiiii!!-hálálkodtam
Megnéztem ki volt az. Ami írt és az Odett. Nem akartam az órán elolvasni úgy hogy hagytam. Vissza fordultam és akkor egy papírgalacsin repült a képembe. Nem tudtam ki dobta így körbe néztem az osztályban. Aztán észre vettem hogy Dániel integet nekem hogy ő volt aki dobta. Kibontottam a papírt és ez volt rá írva: " Ki írt?? Hmmm?? Csak nem a Dávid?"-kérdezte mire akkorát néztem hogy szinte nem is pislogtam úgy 10 másod percig! Vajon honnan tudta meg hogy egy Dávid nevű fiú tetszik? Vissza írtam ezzel a kérdéssel: "Két barátnőm írt ha tudni akarod! Amúgy meg honnan tudod hogy egy Dávid nevű fiú tetszik?" Össze csomagoltam a papírt jó picire és vissza dobtam Daninak. Daninak a mosolya eltűnt az arcáról mikor olvasta. Nem tudtam miért hisz semmi olyat nem írtam ami megbántotta volna vagy valami ilyesmit. Szóval.... Nem tudom mi baja lett hirtelen. Aztán rám szólt a tanbá hogy: "Ne bámuld már annyira Dánielt inkább figyelj!" Annyira zavarba jöttem. :/ Mindenki tekintete rám szegeződött és Danira aki csak szomorkodott , és még ráadásul a tanbá ki is hívta felelni a táblához és 1-est kapott a feleletére ami mindenkit megdöbbentett mert föciből mindig 4-es volt. Most pedig kapott egy 1-est ami lehúzta a jegyét 3-asra :( Most még szomorúbban ment vissza a helyére felelés után. Aztán Dani megkérdezte a tanbát hogy oda jöhet-e hozzám hogy adjon nekem egy radírt. Nagyot néztem hisz nem is kértem radírt. Oda jött hozzám és oda adta a papírt amire látszott hogy volt írva és közben rám nézett és úgy nézett ki mint aki sírt volna. Pedig Daninak az a mottója hogy: "Egy fiú vagy az én esetemben egy férfi sosem sír" Jajj! :) Pedig ez most nem vallt rá. Vanda olvasta el először a levelet mert kikapta a kezemből aztán kicsit meglepetten nézett vissza rám a levelet tartva a kezében , aztán átnyújtotta nekem. Elolvastam és ez volt rá írva: "Hát ez most nagyon rosszul esett nekem! :(" Ezt írta a lapra mire én értetlenül néztem rá és csak legyintett. Most már semmit nem értettem mire Vanda felvilágosított. Ezt írta nekem a könyvébe Vanda:
"Látszólag Dani szeret téged és ezért érte őt ennyire megrázóan az a hír hogy tetszik neked az a Dávid" írta mire sóhajtottam egyet jelezve azzal hogy igaza van. Aztán megszólalt a megkönnyebbülés hangja. A csengő!! Aztán túléltem még 5 órát és az utolsó óra végén a kijárathoz siettem és anya meg a húgom vártak a parkolóban. Ekkor Dani megállított az ajtóban. Pont ott ahol anya is látott! Jajj!!:
* Várj Rebeka!-futott felém Dani
* Igen Dani?-fordultam meg
* Sajnálom hogy úgy bántam veled az első órán! Ne haragudj!-mondta Dani és a fejét lehajtotta
* Semmi gond! De mit csináltam vagy mit írtam hogy ennyire el voltál keseredve?-gondolkoztam
* Áh majd négyszemközt megbeszélem veled! Na de most mennem kell szia Rebi!-intett nekem
* Szia Dani!-köszöntem és persze Aminak is köszöntem mikor kiléptem az ajtón! Anya már dudált egyet a kocsiban hogy mennyek már. Futottam is le a lépcsőn mert tudtam hogy anyának fontos a munkahelye és nem akarja elveszíteni. De amint futottam le a lépcsőn lecsúszott a nyakamból a nyakláncom mert nem csatoltam be rendesen a csatját. Na és kiesett a nyakamból és az egyik legbunkóbb gyerek vette föl. A neve: Antal Rajmund. Nagyon nem bírom azt a gyereket. Sőt szerintem senki sem bírja. Szóval elakartam kérni tőle a nyakláncom:
* Rajmund add vissza!-tettem le a táskámat a lépcsőre
* Kéne kicsi Rebi?? Jó, akkor ugorj fel érte!-tartotta fel a kezét
* Nem fogok felugrani érte! Na add már ide!-kapkodtam
* Nem fogod vissza kapni! Csak akkor ha adsz egy puszit az arcomra vagy a számra? Választhatsz!-nézett le rám
* Isten ments hogy puszit adjak neked az arcodra vagy a szádra! Inkább veszek egy másikat!-mondtam és felkaptam a táskám és indultam. Miközben anya kocsija felé tartottam Rajmund kiabált valamit utánam ,de nem figyeltem oda úgy hogy nem is hallottam tisztán. Aminek örülök is. Beszálltam a kocsiba és mondtam anyának hogy azonnal hajtsunk innen haza. Elegem van a fiúkból. Mindegyikből!!! Anya megszólal:
* Ma akkor mész az Odettékhez?-kérdezte anya
* Igen ma!-mondtam anyának kicsit flegma stílusban
* Mit fogtok majd csinálni?-érdeklődött
* Szerintem buliba megyünk!-mondtam mire anya megállt a kocsival és felém nézett
* Te buliba akarsz menni?? Szó sem lehet róla!!-hajtott tovább a kocsival
* De miért nem? Hisz 16. vagyok!-mondtam anyának aki csak a visszapillantóból nézett rám
* Nem nyitok vitát!!-vezetett be a garázsba. Nagyon pipa voltam. Bevágtam magam mögött az ajtót és fölmentem a szobámba és össze csomagoltam rendesen a cuccaimat amit viszek Odettékhez. Aztán lementem. Köszönni akartam Mendynek ,de ő meg előttem vágta be az ajtót. Mondom jól van! Jó szar ez a napom. :( De nem sokáig szerencsére :) Anya beszállt a kocsiba és indítani kezdte. Beszálltam és indultunk Odettékhez. Mikor oda értünk elköszöntem anyától és Odett be kísért a házukba mert már az ablakból látott engem és anyát. Csak egyedül volt otthon.:
* Na végre itt vagy!!-mondta mosolyogva és megölelt :)
* Én is örülök hogy itt vagyok veled!!-mondtam fulladozva mert Odett majdnem kiszorította belőlem a lelket is
Bementünk a szobájába és megkérdezte mit szeretnék ma csinálni. Én erre:
* Mehetnénk moziba vagy körmöt festeni , hajat csináltatni a nővéreddel vagy mehetnénk egy BULIBA MA ESTE!!-mondtam kiabálva
* Buliba? Te meg vagy őrülve? Nem én nem megyek! Ha te menni akarsz akkor menj!-mondta össze tett karral
* Nekem sincs kedvem ,de ott lesz egy bizonyos ember aki miatt mindenképp ott kell hogy legyek és szerintem neked is megjönne a kedved ha meg mondom ki az az ember!!-mondtam a körmömet nézegetve
* Na jó ki az??-nézett rám
* FELMALYER DÁVID!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-súgtam a fülébe mosolyogva erre ő is elkezdett sikítozni mire valaki kopogott az ajtón. Mi abba hagytuk a kiabálást és Odett az ajtó felé vette az irányt. Én is mentem utána. Rám nézett és nagyon savanyú képet vágott és én is (gondolom)! 3-ig számoltunk az ujjunkon és kinyitotta az ajtót mire meg láttunk egy idős nénit az ajtóban. Asszem a szomszéd volt:
* Csókolom!! Tessék!-mondta Odett
* Sziasztok!! Ne sikítozzatok mert a kis unokám alszik és nem szeretném ha felébredne!!-mondta a néni és vissza ment. Mikor elhagyta egy kicsit a házat elkezdtünk halkan nevetni. Bár nem voltunk annyira csöndesek mert nagyon kellett nevetnünk! :) Vissza mentünk és még a házban sem tudtuk abba hagyni a nevetgélést. Vissza mentünk a szobába és Odettnek innia kellett a sok nevetéstől mire én elő kaptam a telómat és lefotóztam:
Mikor észre vette hogy lefotóztam nagyon pipa lett és azonnal el akarta venni tőlem a telómat és ki akarta törölni mert hogy ő "milyen csúnya" meg ilyesmi. Pedig nem is igaz. Na végül hagyta hogy meg maradjon nekem ez a kép csak egy feltétellel: "NEM RAKHATOD FEL FACEBOOKRA!!!" Ezt észben tartottam. :) Nem is akartam feltenni. Na jó gondoltam rá. :) Aztán Odettnek támadt egy remek ötlete:
* Mi lenne ha elmennénk vásárolni valami csini rucit a bulira?-ült le mellém
* Ez nagyon jó ötlet!! Menjünk!-mondtam és kaptam fel a táskám
* Várj! Fel hívom anyukám!-mondta
* Ne csak azt ne! Nem fog elengedni!-ültem vissza szomorúan
* Na várj!-mondta és felhívta. Felvette az anyukája és igent mondott arra hogy mehetünk buliba. :) Erre nem gondoltam volna. :) Odett anyukája simán elengedett minket. Nagy örömmel tette le a telefont és láttam rajta hogy igent mondott az anyukája. Mentünk az ajtó felé és bezárta az ajtót Odett. Egész úton nevetgéltünk meg beszélgettünk Dávidról persze , hogy vajon most is milyen helyes lesz meg hogy reméljük hogy gitározni is fog meg ilyesmikről beszéltünk. Nagyon megéheztünk mind a ketten így elmentünk egy hotdogoshoz és vettünk két hotdogot. Kifizettük a ruhákat és mentünk fel a járdára. Miközben beszélgettünk egy ember mellém furakodott Odettet meg "kitúrta" a helyéről ,de Odett nem volt egyáltalán mérges arra az emberre. Megörökítés képen lefotózott azzal az emberrel:
Durva nem? Mind a ketten hogy esszük a hotdogot!! Jajj! Amikor meg mutatta a képet úgy kellett röhögnöm hogy..... fúúú! Na mindegy bementünk az egyik kedvenc helyemre. A Takkóba. Ott tök jó rucik vannak ,de nem találtunk semmi olyat ami egy bulizásra alkalmas lenne. Úgyhogy inkább kerestünk egy koktélruha boltot. Találtunk is. Bementünk és fölmentünk az emeletre. Ott egy csomó koktélruci volt. :) Tudom hogy tél van még ,de buliba nem mehetek téli kabátba meg pulcsiba meg sapiba , kesztyűbe. Úgy is szerintem meleg lesz abban a helységben. Nézegettünk , nézegettünk rucikat ahogyan mentünk a sorok közt egyre jobban tetszettek a ruhák. De egyet kellett választanom. Odett úgy 5-öt próbált fel. Végül ezt választotta:
Ezt veszi föl egy fekete cicanacival. Biztos jól néz majd ki. :) Én inkább ennél döntöttem:
Ezt fogom fölvenni egy fekete passzos farmerrel. Nekem ez nagyon tetszett és Odett azt mondta hogy jól nézek ki benne. Na aztán elmentünk cipőt nézni. Ezt választotta Odett:
Hát igen!! Azonnal le kellett fényképeznem az új csizmájában. :) De nem bántam meg. :) Jól néz ki :) Na és én pedig ezt választottam:
Én pedig ezt! Nem volt jobb sehol! :( De hát ez is megteszi. Na mikor végeztünk a vásárlással vissza mentünk Odettékhez és kipakoltunk a szatyrokból. Felpróbáltuk a rucikat és nagyon , nagyon tetszett mind a kettőnknek. :) Már este 6 óra volt és 7-kor kezdődik a buli. Szóval 1 óránk volt hogy elkészüljünk. Háromnegyed 7-kor a fürdőben a tükör előtt lökdöstük egymást mert mind a ketten csinik akartunk lenni. :) A tükör teli volt púderrel annyira hogy nem is láttuk benne magunkat. :) A tükörre rá írtunk egy hatalmas D betűt (mint Dávid) így a D betű vonalaiban láttunk valamit. :) Aztán jött a rúzs , szempillaspirál , szemfesték , és egy kis csillogás a szájra. Odett még egy mű szempillát is ragasztott a szempillájára. Olyan szép volt a szeme. :) A fürdőd úgy hagytuk ott mint egy disznóólat!!! Hatalmas kupi volt ott mert csak úgy rohangáltunk össze vissza a fürdőben hogy minden tökéletes legyen a bulin. :) Mentünk is a kocsiba ,de előbb elköszöntünk az Odett apukájától mert az anyukája vitt minket a buliba. Bementünk és még nem kezdődött el hála istennek mert utálok valahonnan is elkésni. Odettel addig leültünk a bárszékre és ott vártuk hogy elkezdődjön:
* Tudod! Kár hogy nem ismerjük még!!!-mondta Odett a haját csavargatva
* Igen tudom Odett nekem is rossz hogy még nem ismerem!!-mondtam és a tenyerembe tettem a fejem
* És mi lesz akkor ha nem jön el??-húzta ki magát megijedten
* El fog jönni! Ne legyél pesszimista!!-mondtam
* Jó!!!-mondta szomorúan
* Ó bocs!! Fel kell hívnom valakit!!-álltam fel a bárszékből és mentem az ajtó felé. Bepötyögtem Ami számát és hívtam. Felvette:
* Szia Ami!! Van egy jó hírem!!!!-mondtam mosolyogva
* Szia Rebi!! Igen? És mi az??-kérdezte
* Itt vagyok már a buliban csak még nincs itt senki!!-mondtam
* Óóóó indulok!! Szia!-nyomta ki
Egy olyan fél óra kellett mire ide ért Ami. De nem csak Ami jött hanem egy egész "csorda" vonult be az ajtón Ami mögött. Köztük Dávid is !!!!!! !!!!!! :))) Annyira boldog lettem hogy megint láthatom. Igazítgattam a ruhámat és a hajamat hogy legyen valami véleménye rólam. :) A Dj-s elfoglalta a helyét a DJ lemezpult mögött és nyomott egy számot amit Dávid kért. Méghozzá ezt a számot: Amelia Lily-You Bring Me joy!!!!!!! Nagyon jóóó ez a szám!! :) Ezt írjátok be a Youtubba ha meg akarjátok hallgatni!! :)) Erre mindenki elkezdett táncolni/bulizni :) Tánc közben olyan melegem lett hogy..... nagyon!!! Innom kellett sürgősen.! Szerencsére mennek pincérek ide-oda a helységben. Levettem egy üccsit a tálcáról és inni kezdetem a bárszékben. Nem érdekelt mi az az ital amit iszok mert annyira szomjas voltam ,de borzalmas íze volt mégis fenékig leittam azt ami a pohárban volt. Aztán oda jött hozzám egy pasi akit nem ismertem.:
* Szia! Róbert vagyok!!-nyújtotta a kezét
* Csá!! Én meg...... asszem valami Rebeka!!-nyújtottam a kezem részegen
* Hüüüü! Vagy nagyon leittad magad vagy egyszerűen csak....ilyen vagy??!!-állapította meg
* Jajj bocs! Tuti leittam magam , kérek még egyet!-ütöttem le a poharat az asztalra
* Nem!! Ne igyál még egyet!-fogta le a kezem. Ezt egy kicsit félre lehetett érteni mert olyan lehetett mintha el akarna rabolni. De nem így volt persze. Sajnos ezt észre vette Odett és azonnal oda jött hozzánk és elkezdett kiabálni Robival hogy:
* Hé!! Te mit csinálsz a barátnőmmel?-fogta meg a kezem
* Semmi gond haver minden rendben lesz!-mondtam jó részegen Odettnek
* Haver?? Jajj ne!! Te leitattad a barátnőmet?? Hogy tehetetted??-kiabált Robival
* Én nem csináltam vele semmit!!-tárta szét a karját Robi amiből kiszabadultam és utána pedig Odett karjában voltam. Asszem intettem egyet Robinak hogy majd találkozunk meg ilyesmiket kiabáltam utána. Kicsit sikerült lenyugodnom mert már nem hatott az az ital szerencsére és folytathattam a táncot. Aztán megint rám tör az a hatás! Annyira hogy.... fúúú! Pont Dávid jött a színpadra a gitárjával mikor én felfutottam a színpadra. Amikor észre vettem hogy Dávid gitárját pengetem nagyon szégyelltem magam és lefutottam a színpadról és kifutottam az ajtón. Odett és Ami utánam futottak.:
* Ez nagyon ciki volt!!-mondta Odett és mellém ült a lépcsőre
* Kössz! Tudom én is!!-mondtam és már könnycseppek sorakoztak a szemembe annyira szégyelltem magam
* Ne aggódj! Ha szerencséd van és berúgott a Dávid is, akkor nem fog emlékezni rá hogy egy csaj hogy felfutott mellé a színpadra és elkezdte pengetni a gitárját!!-mondta Ami
* Ha szerencsém lenne!! Úgy nézett rám mint valami hülyére. Amit meg is értek!!-mondtam és a két tenyerembe nyomtam a fejem
* Gyere menjünk haza!!-mondta Odett
* Szerintem is!-mondtam törölgetve a szemem
* Ami!! Haza vigyünk??-kérdezte Odett
* Nem , nem kell köszi!! Én még maradok!! Ne sírj Rebi!!-simogatta meg a vállam és megölel. Odett felhívta az anyukáját hogy jöjjön el értünk. El is jött. Beszálltunk és mentünk az Odettékhez. Mikor a házba értünk adtunk egy puszit az Odett anyukájának és mentünk aludni. Odett így dőlt ki az ágyában:
Nagyon fáradt lehetett mert nagyon sokat táncolt és sikítozott. Én pedig így aludtam el a másik ágyon:
Folyton a Dávidra tudtam gondolni és valahogy össze kulcsolódott a kezem. :) De szerintem Odettnél sem volt másképp. :)
* Rendben van!-mondta anya és kicsit nyomott a gázon. Meg fontoltam a döntésem. Még is csak elmegyek abba a buliba ma este. Oda értünk a suliba és mentem az osztályomba. Sajnos nem vittem el a könyvem így nem is tudtam olvasni. Aztán elkezdődött az első óra. Ami föci volt (az egyik kedvenc tantárgyam) és mikor engem szólított a tanbá hogy mondjam a megoldást akkor meg csörrent a telóm és a Vanda is észre vette mivel mellettem ül. Ekkor mondja Vanda halkan:
*Majd én mondom helyetted a választ! Te csak nézd meg ki volt az!-mondta mosolyogva
*Kösziiiii!!-hálálkodtam
Megnéztem ki volt az. Ami írt és az Odett. Nem akartam az órán elolvasni úgy hogy hagytam. Vissza fordultam és akkor egy papírgalacsin repült a képembe. Nem tudtam ki dobta így körbe néztem az osztályban. Aztán észre vettem hogy Dániel integet nekem hogy ő volt aki dobta. Kibontottam a papírt és ez volt rá írva: " Ki írt?? Hmmm?? Csak nem a Dávid?"-kérdezte mire akkorát néztem hogy szinte nem is pislogtam úgy 10 másod percig! Vajon honnan tudta meg hogy egy Dávid nevű fiú tetszik? Vissza írtam ezzel a kérdéssel: "Két barátnőm írt ha tudni akarod! Amúgy meg honnan tudod hogy egy Dávid nevű fiú tetszik?" Össze csomagoltam a papírt jó picire és vissza dobtam Daninak. Daninak a mosolya eltűnt az arcáról mikor olvasta. Nem tudtam miért hisz semmi olyat nem írtam ami megbántotta volna vagy valami ilyesmit. Szóval.... Nem tudom mi baja lett hirtelen. Aztán rám szólt a tanbá hogy: "Ne bámuld már annyira Dánielt inkább figyelj!" Annyira zavarba jöttem. :/ Mindenki tekintete rám szegeződött és Danira aki csak szomorkodott , és még ráadásul a tanbá ki is hívta felelni a táblához és 1-est kapott a feleletére ami mindenkit megdöbbentett mert föciből mindig 4-es volt. Most pedig kapott egy 1-est ami lehúzta a jegyét 3-asra :( Most még szomorúbban ment vissza a helyére felelés után. Aztán Dani megkérdezte a tanbát hogy oda jöhet-e hozzám hogy adjon nekem egy radírt. Nagyot néztem hisz nem is kértem radírt. Oda jött hozzám és oda adta a papírt amire látszott hogy volt írva és közben rám nézett és úgy nézett ki mint aki sírt volna. Pedig Daninak az a mottója hogy: "Egy fiú vagy az én esetemben egy férfi sosem sír" Jajj! :) Pedig ez most nem vallt rá. Vanda olvasta el először a levelet mert kikapta a kezemből aztán kicsit meglepetten nézett vissza rám a levelet tartva a kezében , aztán átnyújtotta nekem. Elolvastam és ez volt rá írva: "Hát ez most nagyon rosszul esett nekem! :(" Ezt írta a lapra mire én értetlenül néztem rá és csak legyintett. Most már semmit nem értettem mire Vanda felvilágosított. Ezt írta nekem a könyvébe Vanda:
"Látszólag Dani szeret téged és ezért érte őt ennyire megrázóan az a hír hogy tetszik neked az a Dávid" írta mire sóhajtottam egyet jelezve azzal hogy igaza van. Aztán megszólalt a megkönnyebbülés hangja. A csengő!! Aztán túléltem még 5 órát és az utolsó óra végén a kijárathoz siettem és anya meg a húgom vártak a parkolóban. Ekkor Dani megállított az ajtóban. Pont ott ahol anya is látott! Jajj!!:
* Várj Rebeka!-futott felém Dani
* Igen Dani?-fordultam meg
* Sajnálom hogy úgy bántam veled az első órán! Ne haragudj!-mondta Dani és a fejét lehajtotta
* Semmi gond! De mit csináltam vagy mit írtam hogy ennyire el voltál keseredve?-gondolkoztam
* Áh majd négyszemközt megbeszélem veled! Na de most mennem kell szia Rebi!-intett nekem
* Szia Dani!-köszöntem és persze Aminak is köszöntem mikor kiléptem az ajtón! Anya már dudált egyet a kocsiban hogy mennyek már. Futottam is le a lépcsőn mert tudtam hogy anyának fontos a munkahelye és nem akarja elveszíteni. De amint futottam le a lépcsőn lecsúszott a nyakamból a nyakláncom mert nem csatoltam be rendesen a csatját. Na és kiesett a nyakamból és az egyik legbunkóbb gyerek vette föl. A neve: Antal Rajmund. Nagyon nem bírom azt a gyereket. Sőt szerintem senki sem bírja. Szóval elakartam kérni tőle a nyakláncom:
* Rajmund add vissza!-tettem le a táskámat a lépcsőre
* Kéne kicsi Rebi?? Jó, akkor ugorj fel érte!-tartotta fel a kezét
* Nem fogok felugrani érte! Na add már ide!-kapkodtam
* Nem fogod vissza kapni! Csak akkor ha adsz egy puszit az arcomra vagy a számra? Választhatsz!-nézett le rám
* Isten ments hogy puszit adjak neked az arcodra vagy a szádra! Inkább veszek egy másikat!-mondtam és felkaptam a táskám és indultam. Miközben anya kocsija felé tartottam Rajmund kiabált valamit utánam ,de nem figyeltem oda úgy hogy nem is hallottam tisztán. Aminek örülök is. Beszálltam a kocsiba és mondtam anyának hogy azonnal hajtsunk innen haza. Elegem van a fiúkból. Mindegyikből!!! Anya megszólal:
* Ma akkor mész az Odettékhez?-kérdezte anya
* Igen ma!-mondtam anyának kicsit flegma stílusban
* Mit fogtok majd csinálni?-érdeklődött
* Szerintem buliba megyünk!-mondtam mire anya megállt a kocsival és felém nézett
* Te buliba akarsz menni?? Szó sem lehet róla!!-hajtott tovább a kocsival
* De miért nem? Hisz 16. vagyok!-mondtam anyának aki csak a visszapillantóból nézett rám
* Nem nyitok vitát!!-vezetett be a garázsba. Nagyon pipa voltam. Bevágtam magam mögött az ajtót és fölmentem a szobámba és össze csomagoltam rendesen a cuccaimat amit viszek Odettékhez. Aztán lementem. Köszönni akartam Mendynek ,de ő meg előttem vágta be az ajtót. Mondom jól van! Jó szar ez a napom. :( De nem sokáig szerencsére :) Anya beszállt a kocsiba és indítani kezdte. Beszálltam és indultunk Odettékhez. Mikor oda értünk elköszöntem anyától és Odett be kísért a házukba mert már az ablakból látott engem és anyát. Csak egyedül volt otthon.:
* Na végre itt vagy!!-mondta mosolyogva és megölelt :)
* Én is örülök hogy itt vagyok veled!!-mondtam fulladozva mert Odett majdnem kiszorította belőlem a lelket is
Bementünk a szobájába és megkérdezte mit szeretnék ma csinálni. Én erre:
* Mehetnénk moziba vagy körmöt festeni , hajat csináltatni a nővéreddel vagy mehetnénk egy BULIBA MA ESTE!!-mondtam kiabálva
* Buliba? Te meg vagy őrülve? Nem én nem megyek! Ha te menni akarsz akkor menj!-mondta össze tett karral
* Nekem sincs kedvem ,de ott lesz egy bizonyos ember aki miatt mindenképp ott kell hogy legyek és szerintem neked is megjönne a kedved ha meg mondom ki az az ember!!-mondtam a körmömet nézegetve
* Na jó ki az??-nézett rám
* FELMALYER DÁVID!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!-súgtam a fülébe mosolyogva erre ő is elkezdett sikítozni mire valaki kopogott az ajtón. Mi abba hagytuk a kiabálást és Odett az ajtó felé vette az irányt. Én is mentem utána. Rám nézett és nagyon savanyú képet vágott és én is (gondolom)! 3-ig számoltunk az ujjunkon és kinyitotta az ajtót mire meg láttunk egy idős nénit az ajtóban. Asszem a szomszéd volt:
* Csókolom!! Tessék!-mondta Odett
* Sziasztok!! Ne sikítozzatok mert a kis unokám alszik és nem szeretném ha felébredne!!-mondta a néni és vissza ment. Mikor elhagyta egy kicsit a házat elkezdtünk halkan nevetni. Bár nem voltunk annyira csöndesek mert nagyon kellett nevetnünk! :) Vissza mentünk és még a házban sem tudtuk abba hagyni a nevetgélést. Vissza mentünk a szobába és Odettnek innia kellett a sok nevetéstől mire én elő kaptam a telómat és lefotóztam:
* Mi lenne ha elmennénk vásárolni valami csini rucit a bulira?-ült le mellém
* Ez nagyon jó ötlet!! Menjünk!-mondtam és kaptam fel a táskám
* Várj! Fel hívom anyukám!-mondta
* Ne csak azt ne! Nem fog elengedni!-ültem vissza szomorúan
* Na várj!-mondta és felhívta. Felvette az anyukája és igent mondott arra hogy mehetünk buliba. :) Erre nem gondoltam volna. :) Odett anyukája simán elengedett minket. Nagy örömmel tette le a telefont és láttam rajta hogy igent mondott az anyukája. Mentünk az ajtó felé és bezárta az ajtót Odett. Egész úton nevetgéltünk meg beszélgettünk Dávidról persze , hogy vajon most is milyen helyes lesz meg hogy reméljük hogy gitározni is fog meg ilyesmikről beszéltünk. Nagyon megéheztünk mind a ketten így elmentünk egy hotdogoshoz és vettünk két hotdogot. Kifizettük a ruhákat és mentünk fel a járdára. Miközben beszélgettünk egy ember mellém furakodott Odettet meg "kitúrta" a helyéről ,de Odett nem volt egyáltalán mérges arra az emberre. Megörökítés képen lefotózott azzal az emberrel:
* Tudod! Kár hogy nem ismerjük még!!!-mondta Odett a haját csavargatva
* Igen tudom Odett nekem is rossz hogy még nem ismerem!!-mondtam és a tenyerembe tettem a fejem
* És mi lesz akkor ha nem jön el??-húzta ki magát megijedten
* El fog jönni! Ne legyél pesszimista!!-mondtam
* Jó!!!-mondta szomorúan
* Ó bocs!! Fel kell hívnom valakit!!-álltam fel a bárszékből és mentem az ajtó felé. Bepötyögtem Ami számát és hívtam. Felvette:
* Szia Ami!! Van egy jó hírem!!!!-mondtam mosolyogva
* Szia Rebi!! Igen? És mi az??-kérdezte
* Itt vagyok már a buliban csak még nincs itt senki!!-mondtam
* Óóóó indulok!! Szia!-nyomta ki
Egy olyan fél óra kellett mire ide ért Ami. De nem csak Ami jött hanem egy egész "csorda" vonult be az ajtón Ami mögött. Köztük Dávid is !!!!!! !!!!!! :))) Annyira boldog lettem hogy megint láthatom. Igazítgattam a ruhámat és a hajamat hogy legyen valami véleménye rólam. :) A Dj-s elfoglalta a helyét a DJ lemezpult mögött és nyomott egy számot amit Dávid kért. Méghozzá ezt a számot: Amelia Lily-You Bring Me joy!!!!!!! Nagyon jóóó ez a szám!! :) Ezt írjátok be a Youtubba ha meg akarjátok hallgatni!! :)) Erre mindenki elkezdett táncolni/bulizni :) Tánc közben olyan melegem lett hogy..... nagyon!!! Innom kellett sürgősen.! Szerencsére mennek pincérek ide-oda a helységben. Levettem egy üccsit a tálcáról és inni kezdetem a bárszékben. Nem érdekelt mi az az ital amit iszok mert annyira szomjas voltam ,de borzalmas íze volt mégis fenékig leittam azt ami a pohárban volt. Aztán oda jött hozzám egy pasi akit nem ismertem.:
* Szia! Róbert vagyok!!-nyújtotta a kezét
* Csá!! Én meg...... asszem valami Rebeka!!-nyújtottam a kezem részegen
* Hüüüü! Vagy nagyon leittad magad vagy egyszerűen csak....ilyen vagy??!!-állapította meg
* Jajj bocs! Tuti leittam magam , kérek még egyet!-ütöttem le a poharat az asztalra
* Nem!! Ne igyál még egyet!-fogta le a kezem. Ezt egy kicsit félre lehetett érteni mert olyan lehetett mintha el akarna rabolni. De nem így volt persze. Sajnos ezt észre vette Odett és azonnal oda jött hozzánk és elkezdett kiabálni Robival hogy:
* Hé!! Te mit csinálsz a barátnőmmel?-fogta meg a kezem
* Semmi gond haver minden rendben lesz!-mondtam jó részegen Odettnek
* Haver?? Jajj ne!! Te leitattad a barátnőmet?? Hogy tehetetted??-kiabált Robival
* Én nem csináltam vele semmit!!-tárta szét a karját Robi amiből kiszabadultam és utána pedig Odett karjában voltam. Asszem intettem egyet Robinak hogy majd találkozunk meg ilyesmiket kiabáltam utána. Kicsit sikerült lenyugodnom mert már nem hatott az az ital szerencsére és folytathattam a táncot. Aztán megint rám tör az a hatás! Annyira hogy.... fúúú! Pont Dávid jött a színpadra a gitárjával mikor én felfutottam a színpadra. Amikor észre vettem hogy Dávid gitárját pengetem nagyon szégyelltem magam és lefutottam a színpadról és kifutottam az ajtón. Odett és Ami utánam futottak.:
* Ez nagyon ciki volt!!-mondta Odett és mellém ült a lépcsőre
* Kössz! Tudom én is!!-mondtam és már könnycseppek sorakoztak a szemembe annyira szégyelltem magam
* Ne aggódj! Ha szerencséd van és berúgott a Dávid is, akkor nem fog emlékezni rá hogy egy csaj hogy felfutott mellé a színpadra és elkezdte pengetni a gitárját!!-mondta Ami
* Ha szerencsém lenne!! Úgy nézett rám mint valami hülyére. Amit meg is értek!!-mondtam és a két tenyerembe nyomtam a fejem
* Gyere menjünk haza!!-mondta Odett
* Szerintem is!-mondtam törölgetve a szemem
* Ami!! Haza vigyünk??-kérdezte Odett
* Nem , nem kell köszi!! Én még maradok!! Ne sírj Rebi!!-simogatta meg a vállam és megölel. Odett felhívta az anyukáját hogy jöjjön el értünk. El is jött. Beszálltunk és mentünk az Odettékhez. Mikor a házba értünk adtunk egy puszit az Odett anyukájának és mentünk aludni. Odett így dőlt ki az ágyában:
ÓÓ na ne!! xDD Szóval Dávid mi??? :DD Azért az tök szar, hogy a legjobb barátnődnek is ő tetszik!! ://
VálaszTörlésAhha!! :))) Hát nem könnyű :(((
VálaszTörlés