2013. szeptember 6., péntek

41. fejezet 1/2

Aztán vissza mentünk az osztályba. Mikor vissza értünk Linett fölhúzta az orrát és leült. Az órából már csak 10 perc maradt amit még mondott a tanár nekünk , hogy hétfőn büntetésből nekünk négyünknek le kell felelnünk a mai anyagból amit vettünk volna +-ba még itt is kell maradnunk föltakarítani a sulit. Brávó négyünknek. Óra után pedig Linett oda jött hozzánk aztán egy megjegyzést tett.
* Hehe! Úgy tűnik még is van valami igazság abban a közmondásban , hogy aki másnak vermet ás , maga esik bele!-kuncogott...* Igaz Amina?-mosolygott gonoszul és elment. Amina nem válaszolt csupán a tekintetéből vettem ki , hogy mit gondol. Nagyon utálja Linettet , de ezt már eddig is tudtuk.

Suli után egyedül mentem haza. De nem sokáig mert jött utánam Dorián. Majd oda jött hozzám.
* Szia Rebi!-ugrott oda hozzám
* Szia Dorián!- köszöntem vissza
* Na mi van veled?-kérdezte
* Semmi különös...csak az hogy hétfőn felelni fogok a ma elmaradt tananyagból és utána még föl is kell takarítanunk az egész sulit.-ecseteltem
* Az kemény! Miért mit csináltál?-kérdezte meglepetten
* Én ugyan semmit! Csak megvédtem az egyik legjobb barátnőmet a kicsapástól!-mondtam
* Értem! Figyelj beszélni szerettem volna veled valamiről , ami lehet hogy neked fura lesz , de nekem ez nagyon fontos.-mondta mire hirtelen elállt a lélegzetem. Még is mennyire lehet fontos amit mondani akar? Talán az amit szeretnék hogy legyen köztünk? Nem tudom...jobb ha rá kérdek..
* Na és mi lenne az?-próbáltam leplezni izgatottságomat
* Hát...mondta majd elém állt és megfogta a kezem. Na ekkor nagyon gyorsan vert a szívem. Annyira jó érzés volt mikor megfogta hogy biztonságban éreztem magam. * Rebi... szeretnék az életed egyik részévé válni , és több lenni mint egy szimpla barát!!-ezzel pedig gyöngéden magához húzott és megcsókol (wááááááá) közben pedig a derekamat karolgatta. Én nem ellenkeztem. Sőt inkább viszonoztam. :) Sokáig álltunk ott átkarolva egymást a csók után. Rá hajtottam a fejem a vállára és csak voltunk. Most boldog voltam , nem úgy mint Martinnál...na jó akkor is boldog voltam , de nem ennyire. Amikor hozzám ért úgy éreztem hogy valami földön túli boldogság tölt el amit még sose éreztem. De nagyon jó volt.
* Na akkor benne vagy?-kérdezte mosolyogva mire újra megcsókoltam. :)
* Ez válaszolt?-kérdeztem nevetve
* Igen! Nagyon is!!-mondta nevetve. Majd hallottam egy "clikk hangot" olyat mint amikor a fényképezőgép gombjával a képet megörökítünk. Kicsit meg ijedtem. Majd Linett és majmolói elő bújtak a bokor mögül. Gondolhattam volna. Csak röhögött. Dorián pedig követelte hogy törölje ki azonnal és hogy menjenek el innen , de gyorsan mert semmi közük hozzá , hogy mi folyik itt. Erre Linett:
* Rebi...Dávid majd biztos örülni fog ennek a képnek , főleg , ha a legjobb barátjával smárolsz. Épp hogy elhagyott Martin már is új fiúd van? C-c-c... nem hinném hogy sok esélyed lenne nála.-mondta nagyon bunkón
* Te ezt honnan tudod?-engettem le a kezem Doriánról
* Láttam hogy , hogy sóvárogtál Dávid után mikor átkaroltam a buliban! Utána pedig úgy menekültél mint egy megriadt kis kutya a viharban! -mosolygott gúnyosan
* Te szerelmes vagy Dávidba?-engedte el a kezem
* NEEEM! Vagyis az voltam , de csak voltam! De már nem , mert itt vagy te!!-szavatkoztam majd próbáltam átkarolni , de Dorián kicsit elhúzódott
* Ez szívás!-mondta Linett
* Mond a szemembe hogy nem érdekel Dávid!-mondta Dorián
* Oké...mire a szemébe néztem és azt mondtam... NEM ÉRDEKEL DÁVID!!-határozottan mondtam
* Rendben... hiszek neked! Linett , most már nem tudod manipulálni Rebit!-mondta majd át karolta a derekam.
* De aranyos...-mondta majd újból lefotózott. Erre Dorián oda megy szép nyugodtan aztán elveszi a telefonját a kezéből majd pár mozdulattal kitörli a képeket.
* Hé..!-szólt rá Linett majd kikapta a kezéből a telefonját és csinált gyorsan még egy képet és elfutott. Dorián meg akarta állítani , de én vissza tartottam. Aztán kicsit lenyugodott majd megfogta a kezem és mentünk a házunk fele.
* Mióta tetszem neked?-kérdeztem mosolyogva
* Mióta a Martinnal elkezdtél járni. Már akkor tetszettél , de nagyon!-vallotta be
* Értem!-mondtam szorongatva a kezét. Majd mikor a házunkhoz értünk a szemembe nézett , elengedte a kezem és megcsókolt búcsúzás képen és elment. Integetünk egymásnak majd bementem a házba. Olyan jó hogy össze jöttem vele. De ezt szerencsére csak én tudtam meg Linették. De viszont Linett elkiabálhatja a suliban. Na mindegy..úgy is egyszer mindenki megtudja majd. Csak nem akartam hogy ilyen hamar mindenki megtudja. Otthon pedig egy árva lélek sem volt szóval egyesül voltam. Át is hívtam a barátnőimet. Aminát , Odettet és Vandát.
* Na mi a helyzet?-kérdezte Odett
* Ehhez le kell hogy üljetek!-mondtam mosolyogva erre meglepődve leülnek a kanapéra
* Igazából csak Odett ismeri azt az illetőt akiről most mondok valamit!-mondtam és leültem a kanapéra
* Húúú...akkor nem Dávid-sóhajtott Odett * Hangosan mondtam?-kérdezte ilyedten
* Nem....nem Dávid!-nyugtattam meg * Hanem Dorián!!-mondtam mosolyogva és elpirultam
* Mi??-kérdezte Odett tátott szájjal
* Ki??-értetlenkedett Vanda
* Gazdag??-(hülye lány! :D)
* Amina!! :D-szóltam rá * Igen a Doriánról van szó!-mondtam
* Na mond már mi van?!-mondta Odett türelmetlenül
* Hát ÖSSZE JÖTTEM VELE!!-ujjongtam. Odettnek nyitva volt a szája és közben kicsit elmosolyodott és fölkelt a kanapéról majd ugrálni kezdett velem örömében.
* Na jó! Elmondaná valaki hogy ki az a Dorián?-állt fel Vanda
* Ő egy nagyon helyes pasi! Gyere megmutatom!-mondtam majd fölléptünk facebookra és megmutattam a képét.
* De helyes!!!-mondta Vanda
* Jó , de gazdag?-kérdezte Amina
* Amina kérlek!!-szóltam rá
* Jól van na! Akkor csóró!-állapította meg
* Ajj de hülye vagy!-mondtam kicsit mosolyogva
Miután megmutattam Dorián képét megcsörrent a telefonom. Dorián hívott!! :)
* DORIÁN!!!-kiálltottam. Felvettem a telefonomat.
Én: Szia , mi a helyzet?
Dorián: Szia , csak azt akarom kérdezni hogy..át jössz hozzánk?
Én: Persze! Mikor?
Dorián: Mindjárt megyek érted! Na puszi!-köszönt el majd kinyomta. A többiek ott hallgatóztak mellettem a telefonba. Mikor lassan leemeltem a telefont a fülem mellől elkezdtem mosolyogni.
* Meghívott magukhoz!-mondtam boldogan
* De jóó!-mondta Vanda
* Az...így most nem lehetünk veled!-szomorkodott Amina
* Hagyjad már Rebit had pasizzon!-mondta Odett kacsintva rám
* Rendben akkor sziia!-köszöntek el tőlem majd mindannyian megöleltek. Aztán kimentek az ajtón. Én meg az ablakból néztem hogy mikor jön már Dorián. Vártam úgy 10 percet mire csöngetett. Kinyitottam majd a köszöntem neki és megöleltem. Viszonozta :)
* Na akkor indulunk?-kérdezte
* Persze csak veszek fel egy dzsekit!-mondtam majd bementem a dzsekimért. Aztán elindultunk Doriánékhoz. Út közben kicsit mesélt a családjáról. Az öccse 10 éves és kicsit nyomulós , az anyukája gyanakvó , az apja pedig tök jó fej! :) Szóval csak nem lesz gond. Aztán mikor oda értünk épp a kapun akartunk átmenni mikor az ölembe ugrott egy nagy kutya. Olyan aranyos volt. :)
* Boszkó!! Nem szabad!-szólt rá Dorián
* Az a neve hogy Boszkó? Szia Boszkó!!-simogattam meg miután kiugrott az ölemből
* Igen! Úgy látom kedvel téged!-mosolygott
* Remélem a szüleid is kedvelni fognak!-mondtam
* Persze hogy kedvelni fognak!-mondta majd átkarolt
Mikor bementünk azt láttam hogy az öccse épp videó játékozott pont mint az öcsém. Az anyukája takarította a polcokat , az apukája pedig pont akkor lépett be a házba.
* Sziasztok!-köszönt meglepődötten az apukája
* Jó napot!-köszöntem
* Szia apa!-veregette a vállát
* Biztos te vagy az a Rebeka!-mondta az apukája
* Én , igen!-mondtam. Közben pedig oda jött hozzám Dorián anyukája és tetőtől talpig végig mér. Nem tudtam mit kéne csinálnom. Nem is csináltam semmit. Csak hagytam hogy nézegessen xD!
* Te vagy az a lány akivel az én legidősebb fiam kavar?-kérdezte elég szigorúan
* Igen én lennék az!-mondtam megijedve majd a kezem Doriánéba csavartam a háta mögött.
* Márkás a cipőd? Mivel foglalkoznak a szüleid? Sok fiúd volt eddig , vagy még van más is az én Doriánomon kívül? Milyenek a jegyeid? Nagy házatok van? Egyke vagy? D....-folytatta volna csak Dorián leállította.
* Anya! Elég volt!!-szólt rá Dorián
* Csak még egy kérdést! Tudod hogy Dorián plüss báránnyal alszik? * Gyapjaska nélkül le se fekszik. Szóval,ha nálad alszik ...
Itt szerncsére Dorián apja kézen fogta és elhívta,mondván a kutya leverte a porcelán étkészletet. Nem tudom miért , de csak a röhögés fojtogatott. :) Annyira bírom már most! Csak azt nem tudom hogy ő bír-e engem vagy nem. Rá néztem Doriánra és elkezdtem nevetni aztán ő is. Aztán fölmentünk a szobájába. Tök jóó :D! Mutatom:
     De Gyapjas nem is volt az ágyán!! :))
* De jó a szobád!!-mondtam körülnézve
* Köszi!-mondta majd le ült az ágyára és oda hívott engem is
* Hol van Gyapjaska?-kérdeztem nevetve aztán a párnájára mutatott én meg fölemeltem és ott volt. :)) Tehát az anyukája még sem hazudott. :)) Olyan aranyos!! :)
* Jajj... de aranyos!!-mondtam majd átöleltem
* De erről egy szót se senkinek a suliból!-mondta
* Rendben!-mondtam majd neki dőltem. Majd mondta hogy nézzük meg hogy lent van-e még az öccse mert ha nem akkor az ő szobáját is megnézhetjük. Aztán nem volt lent , tehát itt fent volt a szobájába gondolom.
* Az a neve hogy Ricsi!-mondta majd benyitottunk hozzá. Épp tanult és a jobb keze alatt egy kosárlabda volt. Mutatom:
Olyan aranyosan tanult. :)
* Szia!-köszöntem erre ő fölnéz rám és csak néz.
* Szia! Azt hiszem mi már találkoztunk! Az álmomban!-mondta mire én elkezdtem "olvadni" olyan aranyosan mondta!
* Na jó öcsi , befejezni!-mondta Dorián Ricsinek
* De olyan kis cuki!-mondtam
* Cuki? Inkább helyes vagy valami más , de nem cuki!-mondta
* Pedig az vagy!-mondtam majd megsimogattam a fejét
* Na jó tőled elfogadom!-mondta és megölelt. Pont át érte a derekam. :) Aztán kimentünk és újra vissza mentünk Dorián szobájába. Ott leültem az ágyára és Dorián is mellém ült majd közelebb jött és adott egy csókot. Én viszonoztam majd elvesztettem az egyensúlyom és ledőltem az ágyra Dorián pedig követett. De sajnos pont azt anyukája nyitott be. Ciki volt nagyon! Majd csípőre tette a kezét.
* Mi folyik itt? Dorián...azt hittem megbeszéltük nem?-nézett mérgesen ránk
* Igen anya , de..-hagyta abba a mondandóját
* Sajnálom...-mondtam szégyelve magam
* Hát szégyelheted is!-mondta ajánlva. Mit kapok ezért otthon...
* Anya! Nem történt semmi!-mondta Dorián
* Még jó hogy nem! Mert szerencsére bejöttem!-mondta majd becsapta az ajtót maga után. Na tessék...ez az én szerencsém -.-" ! Ennél rosszabbul még nem éreztem magam.
* Sajnálom Dorián!-mondtam.. * Most inkább megyek!-mondtam majd fölkeltem és az ajtóhoz mentem.
* Inkább én sajnálom! Te nem tehetsz semmiről! De ha annyira menni akarsz akkor kikísérlek az ajtóig!-mondta majd kicsit rám mosolygott..
* Rendben!-mondtam majd kimentem volna ha csak nem állta volna el az utam Ricsi.
* Miért mész el? És miért kiabált anya az előbb?-nézett rám majd Doriánra
* Nem érdekes! Menj a szobádba! Rebi sajnos elmegy!-mondta Dorián a hátam mögött , majd rá néztem.
* Szia Ricsi!-simogattam a fejét majd lementem a lépcsőn..jött utánam Dorián is.
Lent az anyukája teregetett kint a fedett teraszon , az apukája pedig polcokat szerelt a szobába. Nem akartam megzavarni tehát nem köszöntem. Szomorúan nyitom ki az ajtót és lépek egyet kifelé aztán megfordulok és Dorián szemébe nézek. (Olyan szép kék szeme van!!) Gondolkoztam kicsit majd adtam az arcára egy puszit. Nem így akartam , de majdnem mellettünk teregetett az anyukája. Majd elmentem. Vissza néztem , integettem és ő is majd eltűnt. Lehet hogy most haragszik rám nem tudom , de majd csak kibékülünk. Most majd a németekkel is törődnünk kell mert holnaptól megint a sulinkba lesznek. Mert eddig a diri meg a lánya elvitte őket Balatonra ♥ és Budapestre ♥ egy kicsit körülnézni. Talán még Keszthelyre ♥ is mentek...mintha azt mondta volna a diri lánya. Na mindegy...holnap amúgy is kemény napunk lesz nekünk négyünknek. Mikor hazaértem már mindenki otthon volt. Kivétel nélkül. Mandy , Rajmund , Emília és barátja a kanapén kártyáztak majd mikor észre vettek oda hívtak hogy játszak velük. Most nem volt kedvem..főleg nem Rajmundal. Szóval inkább fölmentem a szobámba. Mikor benyitottam anya pakolászott a szekrényembe.
* Szia anya! Te meg mit csinálsz?-kérdeztem meglepetten
* Szia Rebeka! Inkább te mit csináltál eddig hogy nem voltál itthon?-hagyta abba a pakolást
* Hát...én..csak..az új barátomnál voltam!-mondtam teljesen nyugodtan
* Az új barátoddal? Mesélj, ki az?-mondta majd leült az ágyamra
* Hát...Doriánnak hívják és most épp nem jár suliba , de majd fog!-nyugtattam anyát * Na és nála voltam mert elhívott magukhoz. * Az anyukája nem valami kedves , viszont az apukáját bírom!-mondtam
* Értem , majd szeretném én is megismerni!-mondta majd kiment a szobámból. Én meg benéztem a szekrényembe és láttam hogy új ruhák vannak benne és a szekrényem melletti polcon új könyvek sorakoztak amiket már rég ki akartam olvasni. :)) Nagy boldogsággal lekiabálok anyának hogy: "KÖSZÖNÖM!!" Majd mentem zuhanyozni minél előbb hogy olvashassak! Aztán bebújtam az ágyba a kezembe vettem a telefonom és láttam hogy Dorián írt: "Jó éjszakát :**" :)) Én is vissza írtam: "Neked is!! :**" majd a kezembe vettem az egyik könyvet majd elkezdtem olvasni. A címe: " Angyalsors"  Aztán hallottam lépteket az ajtóm előtt.
* Ki vagy Kik vagytok?-kiáltottam ki
* Hát mi!-jöttek be Mandy és barátai
* Mit akartok?-kérdeztem kicsit idegesen..még jó hogy takaró alatt voltam különben meglátták volna az Ariel-es (hercegnő♥) pizsifölsőmet a fiúk.
* Csak az Uno kártyádat!-mondta Mandy majd elvette a polcomról és kimentek az ajtón
* Jó , de hozd majd vissza!-kiáltottam utána majd olvastam tovább.













Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése