Reggel a fürdőszobámba miközben az arcomat vizesztem eszembe jutott az a gyerek aki bejelölt facebookon. Valami Reil Dorián asszem. Aztán hirtelen beugrott Dávid is. Gyorsan felöltöztem majd beléptem a facebookomba hogy megnézzem Dávid adatlapját. Szerencsére egy csomó képet rak fel magáról tehát le tudom menteni a mappámba onnan pedig a telómra. :) Imádom ezt csinálni! Talán.....esetleg....netán Dorián képeit is lementem majd a mappámba majd a telómra hogy megmutassam Vandának is. Bár ez hülyeség lenne mert Vandának is van facebookja. De mindegy azért... lementem a képeit. Na mutatok 1-2 képet Dávidról :) :
* Jó reggelt Rebeka!-nyújtotta át az újságokat
* Jó reggelt! Köszönöm!-vettem át az újság halmot
* Szívesen! Viszlát Rebeka!-köszönt és ment az autójába. Meg sem várta míg vissza köszönök. Na mindegy. Vissza mentem a házba és anya tálalta is a reggelit. Mikor meg ettem még nagyon kora volt ahoz hogy eliduljak a suliba ,de még is csak elindultam hogy a tanulást csokival kezdjem. :) Út közben nézegettem Dávid fotóit a telefonomban. Aztán hirtelen mellém ugrik Martin én meg ösztönösen meg nyomom a kilépés gombot a telómon.
* Miért kell neked ilyesztgetned?-ilyedtem meg
* Jó bocs! Többet nem ilyesztelek meg jó?-nevetett
* Hát jó lenne!-durcogtam
* De durci vagy ma reggel!-állapította meg
* Nem voltam az míg te rám nem hoztad a szívbajt!-közöltem
* Akkor ez az én hibám?-kérdezte
* Igen Martin a te hibád!-mondtam
* Akkor bocs!-kérte a bocsánatomat
* Semmi gond ,de siessünk mert mindjárt megjön Ádám a suliba és akkor már nem lesz jó kedvében a büfés néni!-mondtam és kicsit gyorsítottam a tempómon. Aztán követett Martin is. Mikor bementünk a suliba oda mentünk a büfés nénihez és megkaptuk a csokinkat és mentünk az osztályba. Csak Vanda , Ami meg Ádám voltak az osztályba. Csodálkoztam azon hogy a büfés néni ilyen jó kedvében volt mivel itt van Ami is meg Ádám is. Na mindegy az a lényeg hogy kaptam/kaptunk csokit. :) Aztán sorban jöttek az emberek be az osztályba majd elkezdődött a fizika óra. Linett megint nem csinálta meg a házit és egy hihetetlen mesét adott be a tanárnak hogy miért nem. Azért mert a hörcsöge megrágcsálta a háziját. (o.O) Na ezt nem veszem be! Több szempontból nem hihető el!!
1.: Azért mert nincs is hörcsöge!!
2.: Mert utálja a kis méretű álltokat!!
3.: Mert a házi a munkafüzetben volt ahonnan meg nem téphette ki a "hörcsöge"
Szóval nem értem miért a hörcsögre fogja. Fogja inkább a kutyájára. Az még hihetőbb lenne. Na mindegy. Én szerencsére megcsinálom a házikat és nem kell ilyen hülyeségeket kitalálnom azért hogy ne kapjak leszidást. Aztá kicsengettek majd el tellt még 4 óra és haza lehetett menni de láttam a hatalmas foci pályánkon hogy egy csomó ember van ott és a földön tervrajzok hevernek. Oda mentem Odettel és Vandával. Nem értettük hogy mit keresnek itt ezek az emberek.
* Szerintetek mit akarnak itt csinálni?-kérdezte Odett
* Fogalmam sincs!-válaszoltam
* Szerintem egy torna termet!-mondta Vanda mire össze néztünk. Nem hiszem hogy egy másik torna termet akarnak építeni. Hisz ami most van az is hatalmas. Mindegy nekem sajnos már mennem kellett. Elköszöntem a csajoktól és mentem haza. Megint Martinnal sétáltam haza fele. Tök jóó vele sétálni!! Egy csomót beszélgettünk arról hogy mit fognak vajon csinálni a hatalmas füves pályánkon. Nagyon kíváncsi leszek rá.
* Szerintem egy foci pályát fognak építeni oda!-mondta Martin
* Nem hiszem!-mondtam
Mikor a házunkhoz értünk az ablakban megláttam Mendyt amint néz minket.
* Hát akkor szia Martin! Majd holnap találkozunk!-köszöntem el és már nyomtam is le a kilincset mikor olyat mondott Martin hogy elengettem.
* Vagy még ma találkozhatnánk!-mondta,
* Ömmm...... nem azt nem hinném ugyanis sok a házi , és jobban tennéd ha te is megcsinálnád!-mondtam
* Nem! Soha nem csináltam meg a házikat és ezután sem fogom!-válaszolta mosolyogva
* Hát az a te bajod!-nevettem
* Na légyszí gyere ki ma! Meg hívom addigra Odettet és Vandát! Na meg Amit is!-kérlelt
* Hát..... oké! De csak 4-kor jó?-egyeztem bele a dologba
* Mi? Addig várjak?-nézett értetlenül a szemembe
* Kénytelen leszel! Addigra te is megtudod csinálni a házidat!!-nevettem és bementem a házba ahol Mendy mosolygós képe várt.
* Az a terasz egyszer még egy emlék marad neked és Martinnak!-mosolygott jövőbe látóan ami kicsit ilyesztő volt.
* Ne hülyéskedj már!-dobtam megint hozzá egy párnát a kanapéról
* Na ez már jobban fájt mint a tegnapi!-válaszolta nevetve
* A holnapi kétszer jobban fog fájni ha ilyen megjegyzéseket teszel!-mosolyogtam és fölmentem a szobámba. Le vágtam a táskámat a földre és leültem a laptopom elé. Bejelentkeztem a facebookomba és láttam hogy jött egy üzenetem. Hirtelen megint annyira el kezdett dobogni a szívem és a gyomrom is kőzbe szólt hogy azt hittem mindjárt a kórházba kell majd szállítani szív le állással. Mert azt gondoltam hogy az az új gyerek az a Dorián üzent nekem. De csak Vanda üzent. Mikor megnéztem mit üzent megint nagyon el kezdett dobogni a szívem és a gyomrom le-föl ugrándozott. Komolyan...... ez tiszta szív és gyomor torna ez az 1-2 nap. Azt írta Vanda hogy:
Vanda üzenete: Sziiiia Rebi! Képzeld BEJELÖLT EGY IGEN HELYES PASI!
Rebeka üzenete: Sziiia Vanda! Képzeld VELEM MEG EZ TEGNAP TÖRTÉNT MEG!
Vanda üzenete: Komolyan? áááááá ez hihetetlen!!! :))
Rebeka üzenete: Pedig el kell hogy hidd! :) Küldök róla egy képet jó?
Vanda üzenete: Arról aki bejelölt téged?
Rebeka üzenete: IGEN!!! :)
Vanda üzenete: Oké!! :)
Elküdtem neki egy képet Doriánról.
Vanda üzenete: Hüüü de jó pasi jelölt be!
Rebeka üzenete: Ahham! :)
Vanda üzenete: Na most én jövök! Ő :
Rebeka üzenete: Tényleg helyes!
Vanda üzenete: Az ám.... na de most mennem kell mert Martin kopogtat az ajtón. Na sziiia!!
Ez hihetetlen. Martin már most ment Vandáékhoz hogy elkérje. Hihetetlen!! Na mindegy inkább neki fogok a tanulásnak mielőtt még eljönne az a 4 óra. Sajnos már csak 1 órám maradt tanulni. Gyorsan neki fogtam a mateknak és negyed 4-ig azt tanultam aztán félkor pedig kémiát tanultam majd háromnegyedkor föcit. Jól beosztottam a tanulást nem?! Pontban 4 órakor kopogtattak az ajtón. Lefutottam gyorsan de mire leértem Mendy már ki is nyitotta az ajtót. Mikor Mendy kinyitotta az ajtót lassan felém nézett értetlenül én pedig csak mosolyogtam.
* Sziasztok srácok! Egy pillanat és jövök addig gyertek csak be!-mentem oda az ajtóhoz
Mikor bejöttek Odett , Vanda és Ami már fejből tudták hogy hol van a nappali ahol le ülhetnek viszont Martin csak nézelődött a házban. Én fölfutottam a szobámba és átöltöztem majd megcsináltam a hajam ami nem tartott sokáig mert a hajam így is úgy is göndör. Lementem a földszintre és mutattam a többieknek hogy mehetünk mire ők felpattantak a kanapéról és kifele mentek ,de Martin még egy pillantást vett a házunk belsejére és kiment.
* Na csajok! Hova akartok menni?-karolt át engem és Amit Martin
* Én azt hittem hogy te vezetsz minket valahova!-mondta Ami. Amúgy én is azt hittem míg meg nem kérdezte hogy hova mennénk. Nekem nem volt ötletem hogy hova viszont Vandának , Aminak és Odettnek volt. Csak az volt a baj hogy mind 3-muk máshova akart menni és nem tudtam megegyezni hogy hova.
Vanda ötlete: Menjünk a plázába vásárolni
Odett ötlete: Menjünk kutya menhelyre kutyákat sétáltatni
Ami ötlete: Grafitizzük be az igazgató úr házát
Ami ötlete nagyon furán hangzott. Eddig nekem nagyon tetszik az az ötlet hogy plázázzunk ,de szerintem Martin nem egyezik bele.
* Csajok! Ez mind olyan ötlet amit a lányok szeretnek! Bár mondjuk Ami ötlete egy kicsit tetszik. Szerintem menjünk motorozni-javasolta Martin
* Motorozni?-kérdezte Odett döbbenten
* Motorozni?-nézett az égre gondolkozva Vanda
* Motorozni?-mosolygott gonoszan Ami. Mitha tetszene neki ez az ötlet. Miért is csodálkozom ezen. Nekem is tetszett egy kicsit ez az ötlet. Bár még nem tudok motorozni ,de majd most megtanulok.
* Nekem tetszik az ötlet! Mindig is meg akartam tanulni motorozni!-mosolyogtam Martinra
* Akkor mehetünk??-kérdezte Martin nevetve
* Igen! *Igen-válaszoltuk egyszerre Amival viszont Vandának és Odettnek nem lett nagy a mosoly a szájukon. Tuti jól fogják magukat érezni csak még nem tudják! Elindultunk egy fedett helység felé ahova nem esik be a hó tehát nyugodtan tudunk motorozni is. A betonos pálya mellett voltak bokrok is és a bokrok mögött pedig padok voltak. Szerencsére a betonos rész fölött volt egy fából készült hatalmas tető ami meg gátolta azt hogy oda beessen a hó ,de ezt már említettem. :) A bokrokon csak úgy csillogott a hó. Nagyon szép hely volt. Ideális hely a motorozásra. A betonos pálya előtt volt egy nagy foci pálya is ahol két labda volt. Aztán mikor körbenéztünk Martin elő kapta a telefonját és hívott valakit. Egy férfi lehetett az mert olyan hangja volt. Legalább is a telefonból így hallottam hogy egy férfi.
* Kit hívtál?-kérdeztem
* Az apám! Mindjárt hoz nekünk 5 motort.-mondta nevetve és az apja elé ment hogy segítsen neki kihozni a motorokat a kocsiból. Persze egyenként hozza majd. Olyan muris lesz szerintem. Vanda és Odett nem repdestek annyira az örömtől mint én meg Ami. Mikor hallottuk hogy valaki betolat a pályára tudtuk hogy Martin apja az és meghozta az első motort. Martin és az apja kihozták a betonra a kék motort és én azonnal lefoglaltam magamnak mert imádom a kék színt és nagyon jól nézett ki az a motor. :) Aztán hozott egy citrom sárga motort ami Odettnek jött be. Aztán jött egy piros motor amin tűz lángok voltak és Ami azonnal lefoglalta. Aztán jött egy szimpla piros motor ami Vandához került , majd jött egy mocsár zöld színű ami Martiné lett.
* Na lányok , készen álltok?-kérdeztem Martin mikor rá ült a motorjára
* Hé ez rimmelt!-állalpította meg Ami :) (ISTENEM)
* Na jó! Üljetek a motorra!-utasított bennünket. Át tettem a bal lábamat a motor másik oldalára és rá helyeztem magam a motorra.
* Oké! Először kezdje Ami és Rebi a motorozást!-mondta Martin. Mi azonnal benne voltunk Amival. Ami indította a motort és én meg csak utánoztam azt amit csinált. Egyszer csak Ami elindult a motorral és aztán én is követtem. Nagyon jóó volt!! Éreztem ahogy a szél átmegy a hajamon és a pulcsimba is bemegy egy kis levegő. Nagyon tetszett nekem és szerintem Ami sem bánta meg hogy elindult azzal a motorral mert csak száguldott vele. Akárcsak én. Miközben motoroztam láttam hogy Odett és Vanda le ültek az egyik padra ami nem lett havas. Odetten láttam hogy szeretné már ki próbálni a motorozást , viszont Vandán egy cseppet sem láttam az örömöt. Oda motoroztam a "vég állomáshoz" és leszálltam a motorról. Oda hívtam Odettet hogy jöhet motorozni. Már is hozta a motorját és föl ült rá majd elindult ujjongva. Én oda mentem Vandához és kérdezősködtem.
* Valami baj van?-ültem le mellé
* Semmi bajom!-szipogott
* De látom hogy valami van! Oh.... tudom már! Te akartál először motorozni igaz? Én hülye!!-mondtam majd láttam egy kis mosolyt Vanda arcán
* Nem dehogy! Csak....... tudod van a "barátom" Milán?!-könnyezett
* Igen?-kíváncsiskodtam
* Nem ír rám ha facen vagyok meg ő is , az osztályából egyfolytában ölelgeti a Verát meg a Kingát és még képük is van együtt , meg a Vera egész nap a Milán pulcsijában volt meg együtt voltak egész nap. Felém nem is nézett és ez nagyon rosszul esett nekem. Eddig mindig mosolygott rám most meg még annyit sem tesz meg. Úgy hogy most nem értek semmit sem.-mesélte könnyezve Vanda
* Hát ez szörnyű! Nem értem én sem hogy mi történt! Próbálj meg megnyugodni , ne aggódj most ezen gyere inkább motorozz te is egy kicsit!-próbáltam feldobni a hangulatát
* Nem! Kérlek érezz most a helyemben! Képzeld azt hogy életed szerelme egyszer csak más lányokkal kezd el törődni nem hogy veled! Szerintem neked se lenne kedved semmihez sem!-mondta a karomat fogva
*Igazad van , bocsii!-öleltem meg és ő is viszonozta az ölelésem. Szegény Vanda!! Annyira sajnálom. Az a gyerek nem normális!! Na mindegy erre majd később vissza térek most még próbálom Vandát kicsit felvidítani és szerencsére sikerült így már volt kedve egyet motorozni ,de nagyon lassan ment a motorral mert csak gondolkozott valamin. Én tudom hogy min , de a többiek nem értették mi baja van. Mindegy! 1-2 kört még ment mindenki a motorral aztán Martin hívta az apját hogy jöhet a motorokért és mehettünk is haza. Útközben mindenki azzal nyaggadta Vandát hogy mondja el hogy mi baja van ,de persze Vanda nem akarta elmondani úgy hogy itt van Martin is. Nem akarta hogy hallja azt amit mond. Ezt meg is tudom érteni. Én még nem voltam ekkora szerelmi bánatban és nem is szeretnék. Elég nekem az is hogy Vanda helyében érzem magam folyton. :) Szeretem Vandát mint jó bartánőmet és ezért is próbálok a helyébe érezni. De már én sem bírtam tovább az hallgatni a többiektől hogy: "na mond már el , mi bajod van?" Már nekem is elegem lett. Tehát beszóltam nekik hogy hagyják már végre békén Vandát és szerencsére békén hagyták és Vanda újra rám mosolygott köszönés képpen aztán újra komoly lett. Mikor először a mi házunkhoz értünk elköszöntem tőlük és bementem a házba ahol végre nem várt senki sem. Föl futottam a házba és anya köhhintett lentről hogy menjek le. Lementem és mikor rá néztem anyára nagyon idegesen nézett rám. Nem értettem mi baja lehet. Aztán hirtelen rá jöttem. 2 hónap szobafogságot kaptam és elmentem itthonról ma amit nem kellett volna megtennem. Mikor leesett hogy mi baja van nagyon elszégyeltem magam.
* Bocsi anya! Teljesen ki ment a fejemből hogy szobafogságba vagyok!-vakargattam a karom
* Azt jól teszed hogy sajnálod! Most akkor 2 hónap plussz 2 hetet leszel szobafogságban!-mondta és ment a szobájába. Hát ezt is elintéztem. Nagyo jó vagyok! Na mindegy fölmentem a szobámba majd lehuhanyoztam és mentem az ágyamba. Mikor meghallottam hogy lekattannak a lámpakapcsolók én is lekapcsoltam a lámpám majd elaludtam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése